A Covid19-világjárvány hatalmas megrázkódtatást jelentett az európai és a globális gazdaságnak. A koronavírus-járvány okozta válság kihívás elé állította az európai gazdaságot, és az uniós polgárok megélhetésére is hatással volt. Ebben az egészségügyi válsághelyzetben alapvető jelentőségű volt, hogy védjük gazdaságunk kulcsfontosságú ágazatait, vállalkozásainkat és munkavállalóinkat.
A Bizottság azonnali lépéseket tett a világjárvány gazdasági hatásainak enyhítése érdekében, egyrészt a tagállamok határozott fellépésének engedélyezésével, másrészt a válság idején a munkavállalók és a munkáltatók megsegítését és a gazdaság támogatását célzó gazdasági szükséghelyzeti intézkedések és kezdeményezések révén. Az azonnali szükségletek kezelése mellett a Bizottság példátlan helyreállítási tervvel, beruházásokkal és reformokkal – a NextGenerationEU-val, amelyet a 2021–27-es időszakra vonatkozó többéves uniós költségvetéssel együtt fogadtak el – reagált a gazdasági sokkhatásra.
A vállalkozások és a munkahelyek védelme
A Bizottság intézkedéseket és eszközöket vezetett be a Covid19-világjárvány által érintett munkahelyek és munkavállalók védelme érdekében.
A szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz (SURE) a munkavállalók jövedelmének megőrzése és a vállalkozások fenntartása érdekében született.
2020 óta 19 kedvezményezett tagállamban mintegy 31,5 millió munkavállalót és több mint 2,5 millió vállalkozást támogatott.
Uniós intézkedések a fiatalok foglalkoztatásának fellendítésére, valamint a digitális és zöld gazdaság elérésében kulcsszerepet játszó fiatalok támogatására.
Ezeknek máris vannak eredményei: megerősítették az ifjúsági garanciát, korszerűsítették a szakképzés európai keretrendszerét, és új lendületet adtak a tanulószerződéses gyakorlati képzéseknek. 2014 óta az ifjúsági garancia keretében több mint 36 millió fiatal kapott állásajánlatot, részesült továbbképzésben, tanulószerződéses gyakorlati képzésben és/vagy mehetett szakmai gyakorlatra.
A pillér elveit a polgárok javát szolgáló kézzelfogható intézkedések formájában ültették át a gyakorlatba.
A terv kiemelt célokat határoz meg az EU számára, amelyeket 2030-ig el kell érni. Ezek a következők: a 20–64 év közöttiek legalább 78%-ának foglalkoztatása, annak biztosítása, hogy az összes felnőtt 60%-a évente képzésben vegyen részt, és a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett személyek számának legalább 15 millióval való csökkentése.
A kis- és középvállalkozások védelme
A koronavírus okozta válságnak az európai gazdaságra gyakorolt hatásai ágazatonként és vállalkozásonként eltérőek voltak.
Az uniós gazdaság gerincét képező kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatása érdekében a Bizottság az Európai Beruházási Bank Csoporttal közösen átfogó csomagot állított össze, amelyet az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) támogat. Az ESBA-ból például 714 millió eurót csoportosítottak át a COSME hitelgarancia-eszközbe. Ez lehetővé tette az Európai Beruházási Alap (EBA) számára, hogy ösztönözze a bankokat a koronavírus-válság által érintett kkv-k likviditásának biztosítására. Nagyobb rugalmasságot biztosítottak az eszköz felhasználói számára, és a garancia mértékét 50%-ról 80%-ra növelték.
2022. december végéig a támogatás Európa-szerte több mint 180 000 kis- és középvállalkozás likviditását segítette elő, arra ösztönözve a helyi bankokat, hogy a COSME Covid-intézkedés keretében több mint 10 milliárd euró összegű likviditási finanszírozást biztosítsanak.
A régiók és a helyi közösségek támogatása a kohézió és a beruházások révén
A nemzeti, regionális és helyi közösségek a frontvonalban voltak a világjárvány és annak következményei elleni küzdelemben. A Bizottság néhány hét leforgása alatt módosította a kohéziós politika szabályait, hogy további rugalmasságot, likviditást és egyszerűsítést biztosítson a tagállamok számára a koronavírusra való reagálást célzó két beruházási kezdeményezés, a koronavírus-reagálási beruházási kezdeményezés (CRII) és a koronavírusra való reagálást célzó, kiterjesztett beruházási kezdeményezés (CRII+) révén. A tagállamok átcsoportosíthatták a kohéziós politika fel nem használt forrásait a leginkább rászoruló ágazatok – az egészségügy, a vállalkozások támogatása és a kiszolgáltatott csoportok védelme – számára. Az ilyen intézkedések értéke csak az első 6 hónapban elérte a 13 milliárd eurót, ami mára 24 milliárd euróra nőtt. Az intézkedések hozzájárultak ahhoz, hogy a vállalkozások a kijárási korlátozások alatt működhessenek, orvosi felszerelést biztosítottak a kórházak számára, és lehetővé tették, hogy a hátrányos helyzetű emberek megkapják a számukra szükséges orvosi és szociális támogatást.
A NextGenerationEU az újonnan létrehozott REACT-EU-n keresztül a világjárvány utáni helyreállításra költendő további 50 milliárd euróval erősítette meg a kohéziós politikát, különös figyelmet fordítva a zöld és digitális prioritásokra. A REACT-EU hozzájárult a vállalkozások újraindításához, a tudományos kutatás és fejlesztés előmozdításához, valamint a rászorulók számára hozzáférhető oktatáshoz, képzéshez és foglalkoztatási támogatáshoz. Az első három hónapban a Bizottság már jóváhagyta a 2021-re rendelkezésre álló finanszírozás több mint 80%-át.
Hosszú távú kezdeményezések a helyreállítás támogatására
A világjárvány gazdasági hatásainak enyhítésére irányuló intézkedések bevezetésével párhuzamosan a Bizottság javaslatot tett a NextGenerationEU csomagra, amely az EU arra irányuló terve, hogy erősebben és reziliensebben kerüljön ki a Covid19-válságból.
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz ideiglenes eszköz és a NextGenerationEU központi eleme. A Bizottság az eszköz révén hitelt vesz fel a tőkepiacokon (azáltal, hogy az EU nevében kötvényeket bocsát ki). Az így előteremtett forrásokat a tagállamok rendelkezésére bocsátja, hogy azok ambiciózus reformokat és beruházásokat hajtsanak végre, és ezáltal:
-
gazdaságukat és társadalmukat fenntarthatóbbá és ellenállóbbá tegyék, és – az EU prioritásaival összhangban – felkészítsék a zöld és a digitális átállásra;
-
kezelik azokat a kihívásokat, melyeket a gazdaság- és szociálpolitikai koordináció európai szemesztere keretében kiadott országspecifikus ajánlások azonosítanak.
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz a REPowerEU terv végrehajtásában is kulcsszerepet játszik, melyet a Bizottság az Ukrajna elleni orosz invázió által okozott társadalmi-gazdasági nehézségekre és globális energiapiaci zavarokra válaszul dolgozott ki.
2020 decemberében elfogadták mind a többéves uniós költségvetést, mind pedig a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz által támogatott NextGenerationEU-t. 2023 augusztusáig a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében rendelkezésre álló 723 milliárd euróból (2022-es árakon) 153 milliárd eurót folyósítottak.
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből finanszírozott projektek számos területen kézzelfogható eredményeket hoznak a tagállamok és a helyi közösségek gazdaságai számára, ideértve a zöld és digitális átállást, a társadalmi és területi kohéziót, a fenntartható és inkluzív növekedést, a rezilienciát és a következő generációra vonatkozó szakpolitikákat. A tagállamok projektjeire vonatkozó példák elérhetők a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz weboldalán.
A Bizottság 2020. március 19-én elfogadta a Covid19-járvánnyal kapcsolatos állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keretet, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a koronavírus-járvány összefüggésében a gazdaság megsegítése céljából teljes mértékben kihasználják az állami támogatási szabályok keretében előirányzott rugalmasságot. Az ideiglenes keret segítségével a tagállamok szükséges és arányos mértékben támogathatták az egyébként életképes, ám a világjárvány miatt veszélybe került vállalkozásokat. A Bizottság több mint 1020 nemzeti programot hagyott jóvá az ideiglenes keret alapján annak elfogadása óta: ezek a becslések szerint 3 billió euró összegű jóváhagyott állami támogatást jelentenek. 2022 májusában bejelentették, hogy a Covid19-járvánnyal kapcsolatos állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keretet – néhány kivételtől eltekintve – nem hosszabbítják meg 2022. június 30. után. Ezek a kivételek a beruházásokat és a fizetőképességet támogató intézkedések, amelyek 2023. december 31-ig maradnak hatályban.
Az uniós költségvetési szabályok rugalmassága
2020. március 20-án az Európai Bizottság először aktiválta a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezését a koronavírus okozta válságra való gyors és erőteljes reagálásra irányuló stratégiájának részeként. Az általános mentesítési rendelkezés lehetővé tette a tagállamoknak, hogy megfelelő válságkezelési intézkedéseket hozzanak, eltérve az európai uniós szabályozás alapján szokásosan alkalmazandó költségvetési követelményektől.
Az általános mentesítési rendelkezés 2023 végén deaktiválódik. Az európai szemeszter tavaszi csomagjáról szóló, 2022. májusi bizottsági közlemény megállapította, hogy az általános mentesítési rendelkezés deaktiválásának feltételei 2024-től teljesítettnek tekintendők. A 2022. novemberi éves fenntartható növekedési jelentés megerősítette ezt: megállapította, hogy az európai gazdaság túljutott a súlyos gazdasági visszaesés időszakán. Az EU gazdasága visszatért a világjárvány előtti szintre, sőt meghaladta azt, és azóta átvészelte az Ukrajna elleni orosz agressziós háború által okozott energiaársokk akut szakaszát is, jóllehet a bizonytalanság továbbra is magas.