Az uniós jogszabályok és alkalmazásuk
A rendeletek és a határozatok automatikusan kötelező erővel rendelkeznek az EU egész területén attól az időponttól kezdve, amikor alkalmazandóvá válnak. Alkalmazásuk azonban nemzeti jogszabályok módosítását teheti szükségessé, illetve nemzeti hatóságok vagy szabályozó szervek általi végrehajtást követelhet meg.
A közvetlenül alkalmazandó rendeletekkel és határozatokkal ellentétben az irányelveket az uniós országoknak be kell építeniük („át kell ültetniük”) nemzeti jogrendjükbe.
Mindegyik irányelv meghatározza azt a határidőt, ameddig az uniós országoknak át kell ültetniük rendelkezéseit saját nemzeti jogrendjükbe, és erről tájékoztatniuk kell a Bizottságot.
Ha szeretne részletesebben tájékozódni erről a témáról, kérjük, látogasson el Az uniós jogi aktusok fajtái című weboldalra.
Az uniós országok feladata a végrehajtás, a Bizottságé pedig, hogy ebben támogassa őket
A tagállamok kulcsszerepet játszanak az uniós jog helyesen és időben történő végrehajtásában, mely elengedhetetlen ahhoz, hogy a polgárok és a vállalkozások maradéktalanul élvezhessék a közösen elfogadott szabályok előnyeit.
A Bizottság azzal segíti a tagállamokat, hogy online tájékoztatást nyújt, szakértői üléseket szervez, valamint végrehajtási stratégiákat és iránymutatásokat tartalmazó dokumentumokat dolgoz ki (pl. online közzétett „Kérdések és válaszok” formájában). A Bizottság által kiadott iránymutatások rendszerint közvetlenül az egyes jogi aktusok elfogadásának időpontjától kezdve segítik a tagállamokat – ha irányelvről van szó, az átültetés folyamatában, ha pedig rendeletről, akkor a megfelelő alkalmazásban.
Nyomon követés a Bizottság szintjén
A Bizottság köteles gondoskodni arról, hogy az uniós országok mindegyike megfelelően alkalmazza az uniós jogszabályokat. Ebben a szerepében a Bizottságra gyakran hivatkoznak a „szerződések őreként”.
A Bizottság ezért lépéseket tesz abban az esetben, ha valamelyik uniós ország:
- nem építi be maradéktalanul az irányelvet az előírt határidőre saját nemzeti jogrendjébe;
- valószínűsíthetően nem alkalmazza megfelelően valamelyik uniós jogszabályt.
Az Uniós jog: jobb eredmények elérése a jobb alkalmazás révén című 2016. évi közlemény ismerteti, hogyan gondoskodik a Bizottság – minden polgár, fogyasztó és vállalkozás érdekében – az európai uniós jogszabályok alkalmazásáról, végrehajtásáról és érvényre juttatásáról. A közlemény meghatározza a Bizottság jogérvényesítési intézkedéseire vonatkozó stratégiai megközelítést és prioritásokat.
Az uniós jog érvényesítése az eredményesen működő Európa érdekében című 2022. évi közlemény bemutatja, milyen eszközökkel biztosítja a Bizottság, hogy az uniós jogot a tagállamok minden esetben megfelelően alkalmazzák, és hogy az betöltse rendeltetését, azaz hogy a polgárok és a vállalkozások EU-szerte minél hamarabb élhessenek a közösen elfogadott szabályozok nyújtotta előnyökkel. A közlemény ismerteti, hogy a Bizottság hogyan mélyítette el és fejlesztette tovább a végrehajtás terén végzett munkáját – a megelőzéstől kezdve a szankciók kiszabásáig – annak érdekében, hogy az uniós polgárok jogait az EU-ban mindenütt egyenlő mértékben tiszteletben tartsák.
A jogalkotás minőségének javítása: célok és eszközök
Az irányelvek átültetése
Az irányelveket be kell építeni a tagállamok nemzeti jogrendjébe. Az irányelvek minden esetben rendelkeznek átültetésük határidejéről. A tagállamoknak a megszabott határidőre el kell küldeniük a Bizottság részére azoknak a tagállami végrehajtási intézkedéseknek a szövegét, amelyek révén az irányelv rendelkezéseit átültetik saját nemzeti jogukba.
Több síkon is problémát okozhat, ha a tagállamok nem ültetik át időben a jogrendjükbe az uniós jogot: az állampolgárok és a vállalkozások nem élhetnek a jogszabály biztosította előnyökkel, bizonytalanság uralkodhat el a tekintetben, mely szabályokat kell alkalmazni, és zavarok keletkezhetnek az EU belső piacának működésében.
Hogyan találhatók meg a tagállami végrehajtási intézkedések az EUR-Lexen?
A Bizottság ellenőrzi, hogy ezek a nemzeti átültető intézkedések teljesek-e, és megfelelnek-e az irányelvben meghatározott célkitűzéseknek.
Ha az uniós országok valamelyike elmulasztja értesíteni a Bizottságot a tagállami átültető intézkedésekről, a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat az adott tagállam ellen. Az irányelvek hibás átültetése szintén kötelezettségszegési eljárást vonhat maga után.
Bizottsági vizsgálat
Egyes esetekben, amikor a Bizottság az uniós jog esetleges megsértését állapítja meg, az intézmény választhatja azt az utat, hogy kötelezettségszegési eljárást megelőző eljárást, ún. EU Pilot eljárást folytat le.
Ez az eszköz akkor alkalmazható, ha valószínűsíthetően gyorsabban eredményezi a szabályoknak való megfelelést, mint egy hivatalos kötelezettségszegési eljárás. Az eszköz lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy számos ügyet anélkül oldjon meg, hogy kötelezettségszegési eljárást kellene indítania. Ez lehet például a helyzet akkor, ha a szóban forgó kérdések technikai jellegűek. Az eszköz azokban az esetekben is hasznosnak bizonyulhat, amikor a Bizottság olyan – ténybeli vagy jogi – információkat kíván gyűjteni, amelyek szükségesek az ügy elbírálásához. A Bizottság azokban az esetekben nem alkalmazza az eszközt, ha az uniós jog megsértése nyilvánvaló, azt megfelelő bizonyítékok támasztják alá, vagy ha a jogsértés tényét maga a tagállam is elismeri, és a Bizottság olyan, érzékenyebb kérdések esetében sem él az eszközzel, amikor a szakértői szintű megbeszélések vélhetően kisebb valószínűséggel vezetnek eredményre.
Mi történik, ha a tagállamok nem alkalmazzák megfelelően az uniós jogszabályokat?
Ha valamelyik tagállam hatóságai nem hajtják végre megfelelően az uniós jogszabályokat, a Bizottság hivatalos kötelezettségszegési eljárást indíthat az adott tagállam ellen. Ha a kötelezettségszegési eljárás útján sem sikerül rendezni a kérdést, a Bizottság végső esetben keresetet indíthat a kérdéses ország ellen az Európai Unió Bíróságán. Egyes esetekben a Bizottság felkérheti a Bíróságot, hogy szabjon ki pénzügyi szankciókat az érintett tagállamra.
A kötelezettségszegési eljárás mindenekelőtt azt hivatott biztosítani, hogy a tagállamok a közérdeknek megfelelően alkalmazzák az uniós jogot. Ezek az eljárások ezért olyan rendszerszintű kérdésekre összpontosítanak, amelyek az emberek vagy vállalkozások széles körét érintik. Elszigetelt esetekben az uniós jog esetleges helytelen alkalmazásával kapcsolatos ügyeket a nemzeti jogorvoslati rendszeren belül a legcélravezetőbb rendezni.